"Hát mit képzel ez magáról?" - kérdeztem leginkább a kávéscsészétől és tartalmától, mint a hozzám éppen legközelebb álló tárgytól, ami legalább hőmérsékletre hasonlított az olyan lényekre akikkel szebb napokon beszélgetni szoktam. Az óra 5:50-et mutatott, megittam a kávét, és elindultam le a kutyával. "Még hogy én nem vagyok rendes lány?" - rugdostam a havat magam előtt, és némi kis örömmel töltött el, hogy aznap hajnalban én lehetek az első, aki a leesett friss havat összejárkálja a háziállatával. "Basszus de korán van" - nyafogtam, miközben egy újabb kávét döntöttem az arcomba. Aztán kinyitottam a hűtőt, elővettem a zöldségeket, meghámoztam, felkarikáztam, és odakészítettem mindent a leveshez. "Halkan kell dolgoznom" - mormogtam miközben a fém tálba lottyintottam egy pohár tejet, majd beleszórtam egy marék mazsolát. Tanácstalanul ácsorogtam a következő hozzávalóval a kezemben, még mindig csak 6:15 volt - "Na ezt most hogy csináljam" - tanakodtam magamban, a főzőcskézésem legkritikusabb pontján. (Próbáltatok már panelban halkan tojásokat feltörni?) Vadul keverni kezdtem a császármorzsát. "Hogy jönnek ahhoz mindenféle Bé-Lák, hogy fölöttem ítélkezzenek?"
7 előtt 10 perccel felkaptam a sarokból a szelektív szemetünket és elindultam a boltba. "II. Bé-La! Szerinted azért nem vagyok rendes lány, mert kidobtalak mikor te olyan szerelmes voltál? Hát én meg nem!" - csaptam bele a befőttesüveget a tárolóba mérgesen. Mindezt szigorúan a szomszéd lakótelepen, mert tényleg rendes vagyok, és nem akartam, hogy azzal csöngessenek be hozzánk, hogy "Drága Uram! Csináljon valamit a hibbant nejével, aki üvegeket csapkod a ház előtti szemétbe vasárnap kora reggel!" Ahogy az üveg hangos csöröpöléssel miszlik darabra tört, úgy törtek fel bennem az emlékek. "Te III. Bé-La! Azt sziszegted az arcomba, hogy ha így folytatom országos nagy ribanc leszek? Azért mert volt egy egyéjszakás kalandom? Nem lettem ribanc!" - csatt az újabb üveg. "Sose lesz belőlem jó feleség? Mert 3 heti járás után nem főztem, takarítottam az anyáddal te Ixedik Bé-La?" - puff az üveg. De ahogy azt már Forrest Gump nagyon bölcsen megmondta, van úgy, hogy az embernek nincs elég köve. Én is szerettem volna még pár Bé-Lát a picsába küldeni hangos csatazajjal, de nem volt több befőttesüvegem. A bolt zárva volt, így elgyalogoltam a szakadó hóesésben a másikhoz. Az is zárva volt. (Nálatok sem nyitnak ki a boltok vasárnap 8 előtt?)
Így aztán hazamentem. Betettem a hűtőbe állni a császármorzsát. Megfőztem a levest, és a kukoricást rizst. Elmosogattam. Rendet raktam magam után. Ittam még egy kávét. Megint elmentem boltba, mert addigra már 8 óra lett.
A házipárom 9-kor támolygott ki álmos szemekkel, alsógyatyában a konyhába.
- Jézusom, te mit csinálsz? - pillantott a tűzehlyre, ahol már ott gőzölgött az elkészült leves, a köret, a desszert, és a sütő ontotta magából a finom fűszeres sültcsirke illatát.
- Megfőztem az ebédet. Nektek. Az én családomnak!
- 9-kor? Miért nem alszol?
- Azért bazd meg, mert én egy rendes asszony vagyok.
Aztán a húgom érkezett meg.
- Te megfőzted az ebédet?
- Meg! Mert én egy rendes asszony vagyok.
H. már akkor ért ki a konyhába, mikor a császármorzsához vertem a tojásfehérjét.
- Anya! Mivel csapsz ilyen borzasztó zajt?
- Robotgéppel! Csináltam nektek császármorzsát.
- Te jó ég, meg úgy látom egy komplett ebédet.
Taulság I.: Ne nyitogassál leveleket egy fergetes és vidám házibuli kellős közepén hajnali 4-kor, mert lehet, hogy Bé-Lák idegesítő, szarozó levelével találod magad szembe.
Tanulság II.: Egy 17 éves lány nem az új év első napja, hogy egyenesen következzen milyen asszony lesz 10 év múlva belőle.
Tanulság III.: Ha vasárnap hajnalban megfőzől egy 3 fogásos ebédet, akkor a családod ettől annyira ledöbben és összezavarodik, hogy az már fel sem tűnik senkinek, hogy úgy jöttél haza reggel 6-kor házibuliból, hogy nem vagy részeg.
