Szóval... üldögélünk a körúton épp egy lánybúcsút szervezünk, őrületes jókedv, nevetés, ötletelgetés. A társaság fele már szétszéled, de akad egy barátnő (mer ugye ilyen mindig akad) akinek párkapcsolati problémáját okvetlenül meg kell vitatnunk úgy 10 felé pár kisfröccs után hármasban. K. éppen észt oszt nem túl jó állapotban láncdohányzó szegény krízistulajnak, mire hirtelen rám bámul:
- Thia! Nem mertem tőled megkérdezni! - pilla rebeg, Thia bután bámul.
- Mit? - kérdezem.
- Februárban rám írt az excsávód (az ex jelzőt most már egy éve büszkén viseli a f.fej, részletek a blogban) és nem mertem tőled megkérdezni, hogy ha azt írja, találkozzunk kettesben akkor mit akar?
Ez volt az az igazán mesés és lélekemelő pillanat amikor úgy éreztem menten végighányom a körutat.
- Dugni. - szögeztem le.
- Hát sejtettem. De azért nem voltam benne biztos, mert régebben olyan jól el szoktunk beszélgetni.
Csak magamban gondolom, hogy Édesem, a barátnőm vagy, és szeretlek, de egy pohár bor után egy vasúti átjáróval is öri-bariba beszélgeted magad, és anélkül hogy a részletekre emlékeznél tortát viszel neki a vasúti átjárók világnapjára.

Tök jó, itt a kit ismerhetek kategóriában az üzenőfalon is rögtön van egy ex által behülyített, lefektetett, és eldobott kolléganő, fb vadul ajánlgatja nekem ismerősnek).

Mondja már meg nekem valaki, ő már a második barátnőm akire az ex rányomul szexuális célzattal. Pontosítok, a második barátnőm aki szólt, hogy az ex rányomult. Hogy lehet valaki ennyire érzéketlen, rohadt, köcsög, hogy pont az én barátnőimre vadászik, akikkel amúgy semmilyen ismeretsége nincs, rajtam keresztül ismerte meg őket. (A két csaj külön körben barátnőm, ők nem ismerik egymást) És ők nem olyan barátnők, akikkel fél évente egyszer írunk egy boldog szülcsinapcsi üzit a falra, és lájkolom a Balatonos tejfölös-sajtos lángost majszolgató képeiket (jó nyilván lájkolom, de érted a lényeget) hanem akikkel naponta/hetente rendszeresen találkozunk. Ők a barátaim és szeretem őket. Nem akarom elveszíteni egyiket sem. Az exet meg nagyon nem szeretem, rosszul vagyok ha csak látom. És ezt ő is tudja.
Szóval valaki magyarázza el nekem, hogy miért?

A bejegyzés trackback címe:

https://oszoljunk.blog.hu/api/trackback/id/tr457648868

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

I.O. · http://iovilaga.blogspot.hu/ 2015.07.23. 23:46:07

Nem tudom ki volt az, aki rádszólt, hogy tessék írni, de nagyon jól tette, és ügyesen, hogy meg is fogadtad a tanácsát :)
És kéretik most nem egy újabb évig hallgatni, hanem mindenfélét blogolni:)Mert te még azt is viccesen írod meg, ahogy a körmöd nő.

Tittok 2015.07.26. 23:27:07

A válasz egyszerű, magad is megírtad: dugni. És ő nem "érzéketlen, rohadt, köcsög," csak rohadtul szerelmes, saját magába. Ezen az egy emberen kívül a világon nagy valószínűséggel senki és semmi más nem érdekli. És nem is fogja sohasem.
süti beállítások módosítása