Tittok kedvéért visszatettem a régi blogba pár bejegyzést, hogy tudjak rájuk hivatkozni, igaz-nemigaz kérdéseknél.

Aki már találkozott velem az tudja, hogy ki vagyok, mi vagyok, viszont ahogy azt már korábban megállapítottam itt az új bloglakásomon annyi a kamublog, hogy ember legyen a talpán aki kiigazodik rajta, hogy ki az aki tök kamu, ki az aki csak időnként az olvasók megtévesztésére kamuzik egy kicsit, és ugye van olyan is, hogy már annyira népszerűek szeretnénk lenni, hogy mindegy mivel kerülünk a figyelem középpontjába, csak ott legyünk, ez meg Boginál baszta ki a minap a biztosítékot.

Akkor most nézzünk egy pár példát rám, hogy mi igaz és mi nem. Nem naplót írok, tehát nem úgy kezdődnek a bejegyzések, hogy reggel felkeltem, kizavartam a budiból a kutyát, pisiltem, kezetmostam, kávét főztem bla-bla-bla. Kiragadok eseményeket az életemből , amik vagy valamiért fontosak nekem, vagy viccesek, vagy én csinálok belőlük viccet. Az alap mindig igaz. Teljesen kamu, meg nem történt dolgokat sose írok, vagy jelzem, vagy annyira valóságtól elrugaszkodott vadbaromságot írok, amiről mindenki tudja, hogy csak nem vagyok normális. Tehát az alap mindig igaz. Amit leírok az tényleg a valóságban is megtörténik, vagy van vonatkozása a valósághoz.

Nézzük mondjuk ezt a bejegyzést. A beszélgetés úgy ahogy le van írva konkrétan elhangzott a nappalinkban, sőt, még kergettem is a gyereket viccből a fekete filctollal, de ugye azt senki nem hitte amikor olvasta, hogy én tényleg a homlokától lefelé fekete filctollal össze fogom őt cirkálni és úgy kell majd emberek közé mennie? Az is szerepelt a másik helyen, hogy a gyerek neve kamu, én találtam ki a blogba, hogy megőrizzem az inkognitónkat, de most nem bírtam megkeresni azt a bejegyzést.

Nézzünk egy másik példát, mondjuk itt: Ő tényleg az öcsém, júniusban szül a barátnője, az ultrahang szerint kisfiúk fog születni, és a bejegyzés többi szereplője is a valóságban megtalálható, illetve a nagybátyám és az apukám már nem élnek.

Ez talán a leghíresebbb, legolvasotabb bejegyzésem, az utolsó szóig igaz benne minden. Az el nem küldött leveleknél a cím utal rá, hogy nyilván nem küldtem el ténylegesen, mer asse tudom hova kellene, tehát kamu, de ezt jeleztem a címben, gondolom ez mások számára is világos, hogy dühömben írtam az egészet. Ezt meg szintén a blogba vicceskedésnek szántam, de mivel Konok leNyúlBélánézott, hogy úgysem merem elküldeni, így hát fogtam, és mi bajom lehet belőle felkiálltással tényleg elküldtem. A legkedvesebb bejegyzésemet ami egyben talán az egyik legszomorúbb is számomra, még most is néha elolvasom, sajnos ebben is minden igaz.

Na, most már mindent tudtok, játszatok szépen itt tovább!