A négy napom otthon nem teljesen úgy alakult, ahogy én azt ideálmodtam, de mindenképpen azt kell, hogy mondjam, jajj de jó volt otthon! Először is öcsémék kisbabáját nem adták haza, tehát a GV2-met nem kellett megkeresnem. Másodszor öcsém munkát kapott, így unaköcsémmel rendeztünk ivászatot, ő viszont nem énekel benyomva, szóval azt egyedül kellett csinálnom. Igazából nem is rúgtam be, pedig inni azért ittam.
A lent töltött időnek két igen sarkallatos pontja volt. Az egyik, hogy apukám felesége kedveskedni akart nekünk, így befűtött. Hát én nem értek a fa tüzelésű kályhákhoz, de valamit csúnyán elbaszott, mert 8-kor gyújtott, és fél 9-re az egész lakásban állt a füst. Főleg a mi szobánk dúsult fel alaposan, meleg is volt, füst is, meg még korom is. Így aztán úgy 11 felé már nem láttunk, és csípte a torkunkat, Édeske pedig szén-monoxid mérgezésre hivatkozva sarkig kitárta az ablakot. Reggelre a a fejünkön lévő vékony korom réteget már foltokban dér tarkította, hát én még életemben nem fáztam ennyire egy jó meleg fűtött szobában.
A szagot annyira nem bírtuk távozásra bírni, hogy nem bent a lakásban, hanem az egész házunk körül lehetett érezni még hétfőn is. Megmondom őszintén, egy kicsit se csodálkoztam volna, ha a falubeliek azonnali disznóvágásba kezdenek, hogy kolbásszal és szalonnával állítsanak be hozzánk az illegálisan működtetett füstölőnkbe.
Így viszont hazaérkezésünkkor a kipakolással egyáltalán nem kellett szarakodni, mindent egyenesen a mosogépbe dobáltunk, viszont most még a csilláron is mosott ruhák lógnak. Mondjuk így is van pár dolog ami nem mosás kompatibilis, és nem lehet belőle a szagot eltüntetni, például a lap-top, a válltáskám, vagy basszus, hogy mást ne említsek a tamponom és a betétem. (Igen bakker, igen, hihetetlen, hogy árad belőle a füstszag, meg gondold végig hogy így még honnan!!)
Apukám feleségének egyéb elfoglaltsága okán én főztem a családra, szóval 3 napig 9 emberre. Úgyhogy a második sarkallatos ponthoz akkor érkeztem, mikor húgom előszedett egy lavornyi gombát, hogy azt ki kéne rántani. Persze azonnal kiürült a konyha, hirtelen senki se volt éhes, és nem mászkált a lábam alatt főzés közben. Hát bakker, kiskutya legyek ha én még egyszer 9 emberre megcsinálom ezt a gombát panírolgatás, kisütögetés mutatványt. Jó, most ide ne kommenteld, hogy te meg étterembe vagy 300 fős lakodalomban voltál gomba rántó ember, mert nem érdekel, most engem sajnálunk!
Azért még így is nagyon jó volt otthon! Az elmaradt berúgáson tegnap este valamicskét szépítettem, Axeleroval nyitottunk megint msn kocsmát, és csak úgy a gép előtt ülve iszogattam Édeske féltett, kincsként dugdosott házi borát. Most vagy a hülye pet palack nem másfél literes, vagy a poharam nem volt 2 decis, vagy a matek nem erősségem, de határozottan úgy emlékeztem, hogy csak egy üvegnyit (7dl) ittam meg belőle, (itt majd Axelero pontosít, ha ő jobban emlékszik) de aszem ha ezt meglátja Édeske nagyon mérges lesz, mert alig van az ásványvizes üveg alján. Azt nem állítanám hogy nagyon lerészegedtem, viszont ahhoz a tényhez se igen ragaszkodnék, hogy a reggeli felkelésnél, a "naháááát, már reggel van!" mondatomnál őszinte volt a mosolyom. (és hát nem is annyira az őszintébe kötnék itt bele.) De az biztos, hogy nagy késéssel indítottam a napot, annyira kapkodtam és rohantam, hogy beérjek dolgozni, hogy még a bugyi is fordítva van rajtam. De nem ám csak kifordítva! Kifordítva, meg még a címke is elöl van, tehát a segge része a nem a seggemen, érted?