A picsába! Ma majdnem elpusztultam basszus! Pedig reggel tökre nem nézett ki úgy ez a mai nap, mintha az utolsó lenne, meg amúgy is az utolsó napomat egy kicsit későbbre terveztem. Ültem bent a gép előtt, egy bögréből kólát iszogattam, és közben olvasgattam a neten. Már csak egy kicsi volt a bögre alján, gondoltam ezt még megiszom, de közben nem vettem le a szemem a gépről, és szépen lassan borítottam a poharat a fejem felé, de csak nem akart belőle jönni, és akkor egy kicsit, de igazán csak egy kicsit jobban megborítottam és ezzel a mozdulattal lekoccoltam a két első fogam egy fél deci kólát sikerült beleöntenem közvetlenül a tüdőmbe.
Innentől már igazán szívás volt az egész, mert lenyelni nem volt mit, levegőt viszont egyáltalán nem kaptam, köhögni nem tudtam, csak ilyen furán brekegtem a lilás-pirosas fejemmel, és a túlélést tekitve igen szarul álltam. A vérszagra odagyűlt az osztály apraja-nagyja, és döbbentem várták a végkifejletet. Végignézve az arcokon, azért én láttam a szemeken, hogy kinek az agyán suhan át a végleges elvesztésem fölötti őszinte pánik, leginkább az áfa bevallás és szabályzatok saját nyakába szakadása okán, és szerintem a letüdőzőtt kóla és köztem dúló harcban - tekintve a jelenlegi közszférára vonatkozó létszámstoppot - legalább ők nekem drukkoltak. Az anyám rögtön előállt a nagy ötlettel, hogy sürgősen itassanak velem vizet! Itt nem tudtam eldönteni, hogy mint anya annyira nem bírja nézni az én kínkeserves szenvedésem, hogy inkább azonnal a túlvilágra segítene, vagy mint kémikus, csak higítani szeretné a tüdőmbe borult kólát, hátha attól majd jobb lesz nekem? Azért szerencsésen megmenekültem, amit az anyám a nap folyamán többször is ellenőrzőtt. Neki a járás és dolgozás nem volt elég meggyőző tény az életben maradásomról, hátha csak önszorgalomból kísértek, úgyhogy 2 centitre belebámulva az arcomba kérdezgette, hogy biztos, hogy jóóóóól vagy???? Jó is, hogy nem távoztam az örök vadászmezőkre egy ilyen szerencsétlen kimenetelű, halálos, 100%-os táppénzre jogosító munkahelyi balesetben, mert hullán is marha cikinek tartottam volna azzal bevonulni az esti híradóba és a történelembe, hogy a nő, aki az internet és a helytelen táplálkozás együttes elkövetésének áldozata lett!