....na, kinyitjuk a pacalos dobozka tetejét, és amíg ebédelek, megnézem a neten, hogy milyen idő lesz a hosszú hétvégén! Óh hát ne bassza már meg! Tiszta szar! -3 és 7 fok között, szél, eső, borús idő. Pedig kéne valami jó program, ne hogy már otthon üljünk három napig! Legalább a gyerekkel ketten elmehetnénk valahova együtt, valami közös program, anya-lánya, legyen mire emlékeznie öregasszony korában. Mondjuk ha ilyen szar idő lesz, akkor inkább benti programot kéne nézni. Megnyitjuk a netet, beírjuk, hogy hét-végi gyerek .... na itt a lista! Ó, ez az első tök jó! Valami névnapozós tavaszváró okosság, meg bál! Szuper, ez biztos tetszene a gyereknek! Na erre tényleg el kéne menni! Nézd má! Pont ott lesz ahova én szakkörre járok! Isteni, szóval még közel is lenne, legalább nem kell sokat utazni, meg ösze-vissza kavarni a városban. Időpont: március 13. Az melyik nap is? Ja, persze, szombat. Szombat? Abban az épületben ahova szakkörre járunk? Én miért nem tudok erről semmit? Esküszöm nem hallottam róla! Na várjunk csak! Jajj bazd meg! Szóval akkor ennek a megnyitóján kell fellépnem palotással szombaton 2-kor! Na még jó hogy nem hülyítettem be, és cibáltam el rá  a gyereket! Na erre aztán tuti emlékezett volna! anyával ott álltunk a bál megnyitóján megilletődve az ünnepi hangulattól, akkor kijöttek a színpadra többiek, pont eggyel kevesebb párral, anya meg mellettem a nézőtérről bámulta őket bután.... most holnapig mondogatom magamban, hogy szombaton kettőkor palotás, szombaton kettőkor palotás.....