Tegnap felhívott az anyám, hogy nagyon rosszul van, nem érzi jól magát, és hogy legyen szíves vigye őt haza kocsival az én drága egyetlenem. Akkor már sejtettem, hogy az ő kocsikázásuk nem marad következmények nélkül.

Na most, az anyámról annyit kell tudni, hogy mint azt már említettem, a Domestos is csak akkor tiszta, ha előtte jól áttörölgetted Flóraszepttel. Bárhol, bármikor képes embereket diagnosztizálni, akár még a tévén keresztül is, a nap 24 órájában folyamatosan rendel, és 20 perc alatt a legegészségesebb embert is képes ráébreszti mentálisan, hogy ő a valóságban egy látens rokkant nyugdíjas. A kettőjük várható utazási ideje, vagyis az út a munkahelytől anyám lakásáig jóval meghaladja a 20 percet.

Úgy látszik az út egy harmadánál végzett a saját állapotának részletes és kimerítő ismertetésével, mert elég sok ideje maradt még, hogy a páromat ráébressze az én betegségem komolyságára és súlyosságára. Az anyám egyébként egy nagyon trendi, naprakész és tájékozott nőszemély, úgyhogy egyetlenem egy nekem megszavazott "tutihogyh1n1" diagnosztikai gondolattal tért haza.

Azóta folyamatosan a testhőmet figyeli. Erre három módszert eszelt ki. Első a verbális vizsgálat: "Te! Figyelj má! Nem vagy lázas?". A másik az, hogy a lakás legkülönbözőbb pontján váratlanul és hirtelen elém ugrik, és a homlokomra nyomja a tenyerét. A harmadik módszere pedig az, hogy olyan közel áll hozzám hőmérséklet vizsgálatra, hogy a kettőnk közötti távolság mínusz értéket vesz fel. Mondjuk ezt legalább én is élvezem.