A következő párbeszédet nyelvtanulók részére ajánlanám felhasználni, mint élő szituációs gyakorlatot, esetleg oda és visszafordítási feladatot:
Postásnéni: - Parancsoljon miben segíthetek?
Zita: - Ezt szeretném feladni, de nem tudom, hogy ez most csomag vagy levél?
Postásnéni: - Hát az attól függ, hogy hány kiló? Adja ide lemérem!
Zita: - Csak mert most a csomagfeladós sorba húztam sorszámot, és ha ez mégis levél, akkor át kell mennem egy másik ablakra, pedig már ültem itt egy félórát értékcikkes és illetbélyeg sorsjeggyel, jaj nem, bocsánat, sorszámmal, és amikor hívtak rájöttem, hogy ez nem is értékcikk, szóval, húztam egy csomagos sorsjegyet?
Postásnéni: - Ez még elmegy levélnek, de nem kell másik sorba állnia. Írja oda a címét a feladóhoz!
Zita: - Nem írom oda! Nincs is tollam! Különben is az ajánlott szelvényen rajta van!
Postásnéni: - De az magánál marad!!! Írja oda, mert ha nem veszik át sose látja többet!
Zita: - Jól van, maga győzött, odaírom! Van egy tolla?
Postásnéni: - Esetleg az értékét is írja rá!
Zita: - Nem, arról aztán már tényleg szó nem lehet, mert ajándék lesz. De ha szeretné ráírom, hogy tartalom: szülcsi napcsi ajcsi!
Postanéni: - Jesszusom, még csak az kéne, na adja ide!
Zita: - Tessék!
Postásnéni: - Ezt körbe kell ragasztani még egyszer, nehogy kinyíljon.
Zita: - Csak tessék, csak tessék! (postásnéni ragasztószallagot vesz elő a fiókból) Jajjj neeeeeee! Azzal a ronda barna izéval! Basszus, ne tessék mááár.
Postásnéni: - Nekünk csak ilyen van. Na, lássuk akkor az ajánlottszelvényt. Feladó: Th-..ia, Zita, Rendesnevem. Három feladó van?
Zita: - Igen, és mi mind egy címen lakunk! -(egy testben épp hogy élünk)-
Postásnéni: - Most a címzettet! (betűz, majd kikerekedett szemekkel bámul a csomagra) Nyiiilas Misiiiiii????!!!!!!
Zita: - Ö, izé, de nem Debrecen, és a Nyilas Misit áthúztam, teccik látni, ott van alatta egy másik név!
Postásnéni: - Na jóvan, akárhány forintot kérek, azt szép napot magának.
Zita: - Parancsoljon! És kellemes húsvéti ünnepeket kívánok Önnek és a kedves családjának!
Lányom: - Anya! Hát el se hiszem, hogy ezt így tényleg sikerült feladnod!